Az IGAZI KÖZÖSSÉGI ÉLMÉNY, a mindennapok monoton zakatolásából kizökkentő, színes-lármás forgatagában is harmóniát árasztó csoda, ahogy a zöldellő réten a semmiből kinövő sátrak benépesülnek, és gyerekek-fiatalok szeretetteljes légkörben, együtt játszva énekelve imádkozva tapasztalhatják meg az összetartozás erejét, az emberi kapcsolatok értékét, ezáltal Isten gondoskodó szeretetét. Ez az a „csoda”, amelyért immár több mint 20 éve minden nyáron visszatérek az újudvari hegyre, és az atyák, csoportvezetők, segítők lelkes csapatával törekszem arra, hogy évről évre mind több gyermek részesülhessen az együtt töltött napok lelket építő örömében

Táborozóként kezdtem, mint sokan mások, így saját tapasztalataimat felhasználva készülők minden táborra. Szeretném az általam megélt szuper tábori napokat újra és újra elhozni a hozzánk érkező táborozók számára. Számomra az újudvari tábor a nyár középpontja, ahol a gyerekekkel egy kicsit újra gyerekké válok és együtt éljük át a feledhetetlen pillanatokat.

Az első táborokban még táborozóként, majd néhány év múlva már csoportvezetőként vettem részt. Ma már első sorban segítőként, szervezőként tevékenykedem a táborban.
Programok tervezésével (kvíz, fejtörők, kézműves foglalkozás, íjászat, lövészet), szükség esetén előadók felkeresésével, és konyhai kisegítő munkával foglalkozom. Ételallergiásként én fogom össze és figyelek a hasonló problémákkal érkező gyermekek, fiatalok megfelelő ellátására. Miért járok vissza minden évben a táborba? A gyerekek és a hely azok a dolgok akikért és amiért visszajárok, és érdemes visszajárni évről-évre.

A tábort 2008-ban ismertem meg feleségem révén, azóta minden évben részese vagyok.
Amivel foglalkozom:
Programok tervezése, előkészítése, lebonyolítása (kvíz, fejtörők, éjszakai túra), háttér munkák végzése (névjegykártya készítés, eszközbeszerzés).
A tábor ideje alatt segítőként, konyhai kisegítőként és „karbantartóként” tevékenykedem.

Amiért visszajárok minden évben:
A hely kisugárzása, a gyerekek valamint a tábor vezetőinek és csoportvezetőinek családias hangulata miatt.

„The show must go on” (Queen)

Győrben élek, férjezett, egy 10 éves kislány édesanyja vagyok. Egészségügyi iskolát majd szociális munkát végeztem a főiskolán. 30 éve dolgozom a kórházban rászoruló betegekkel. 19 éve járok Újudvarra egészségügyisként és csoportvezetőként. A segítés a hivatásom és a hobbim. Versenyszerűen táncolok férjemmel,j senior C osztályban. Jenelneg munkánk miatt a versenyzés helyett most tanítjuk a kigyermekeket.

Én nagyon szeretem a dinnyét és a táborban nagyon finom a dinnye, ezért ha te is szereted a dinnyét, akkor itt a helyed. Már 10 éve veszek részt a tábor életében, először mint táboros, 3 éve pedig mint csoportvezető. Amiben csak tudok próbálok segíteni és részt venni a programokban, hogy minél jobb hangulat alakuljon ki az egész táborozás alatt.

Kacskaringós út vezetett engem a táborba. Hittem is, nem is az ismerősök beszámolóiból, hogy ez mekkora kaland, viszont 2017-ben megtört a jég. Semmi túlzás nem volt abban, hogy a TV-torony tövében eltöltött napok felejthetetlenek.
Csoportvezetőként igyekszem mindenben segíteni és élménnyé tenni a gyerekek számára az együtt töltött időt. Leendő tanítóként is nagyon sokat tanulok a gyerekektől és a gyerekekről, meggyőződésem, hogy az itt megszerzett tudás és tapasztalat hasznomra válik majd a munkám során.
Nyár, napfény, sátor, zene, barátok, játék, móka és kacagás… ha ezeket nem szereted, el ne gyere a táborba!

Nagy örömünkre szolgál, hogy nyaranta visszatérhetünk ebbe a táborba, környezetbe, közösségbe. Különböző helyekről, élethelyzetekből jövünk mindannyian, de a Szentlélek idevezérel bennünket. Összehoz minket az, hogy a gyerekeknek szeretnénk „kevéske” élményt, boldogságot juttatni, ha csak néhány napra is. Mindig nagy izgalommal készülünk, várjuk, hogy újra találkozhassunk régi ismerőseinkkel, barátainkkal. Hálás vagyok a jó Istennek ezekért a jó szándékú, önzetlen emberekért, akik nagy szeretettel várnak, segítenek és szinte családtagként fogadnak bennünket évről évre.

Utolsó éves védőnő hallgató vagyok Kaposváron. Az újudvari tábornak sokat köszönhetek. Ez volt életem első tábora és azután a nyaraim elengedhetetlen részévé vált. Több alkalommal is sikerült segítségemmel a tábor körül felmerülő feladatokat gyorsan és hatékonyan megoldani. Sikerült a gyerekeket fegyelmeznem, szót fogadtak nekem és együttműködésre, csapatjátékra tudtam motiválni őket. Elfogadták a személyiségemet és meg is szerettek.

11 éves korom óta veszek részt a táborban. Hozzá tartozik a nyaraimhoz, sőt a szerves és elengedhetetlen része már az újudvari tábor. Csoportvezetőként igyekszem mindenben segíteni annak érdekében, hogy a táborozók olyan élményekkel, találkozásokkal, emlékekkel gazdagodhassanak, amiben nekem is részem volt.

Először 2014-ben jöttem táborozni és azóta minden évben visszatérek. Hamar beszálltam segítőként a kisebbek táboroztatásába, aztán szervezőként mindkét turnusban. Évről évre sok jó élménnyel gazdagodok, de a legjobb ezek közül látni az ismerős arcokat, és meghallgatni, mi történt velük egy év alatt. A programokból teljes erővel kiveszem a részem, a kerettörténet egy Nagy erősségem, a számháborúban nem ismerek tréfát, a tábortűz körültáncolását órákig is bírom! Amikor először kaptam kiscsoportot nagyon aggódtam, hiszen nem volt semmi tapasztalatom, de azóta érzem, hogy sokat fejlődtem és legalább annyit tanultam, mint amennyit én tanítottam. Alig várom, hogy legközelebb is találkozzunk!

 

Papóczi Panni vagyok, matek-ének szakos tanárhallgató. Ez a tábor 2019 óta a nyaraim kedvenc része. A táborban rengeteget szoktunk zenélni és énekelni, nekem mindig ez adja a hatalmas tábori élményt. Ha te is szeretsz énekelni vagy hangszeren zenélni akkor itt a helyed nálunk.

 

A tábor, a nyaraim nagyon fontos része, most már sok éve. Sajnos én már csak csoportvezetőként kerültem a csapatba, így a táborozói élményeim kimaradtak, ennek ellenére elmondhatom, hogy számos felejthetetlen élményt és sok fantasztikus embert köszönhetek a tábornak. A TV-torony lábánál eltöltött idő kiszakít a hétköznapokból és az a hangulat, ami a táborokat jellemzi, talán nem túlzok, ha azt mondom, hogy mindenki számára lélekemelő szokott lenni. Móka, kacagás, jó kedv, programok, új és régi barátok, ez az, ami szerintem a tábort jellemzi évről évre!

2014 nyarán nagymamám mondta, hogy annyi jót hallott az újudvari táborról, próbáljam ki, tetszeni fog. 11 évesen vettem először részt a táborban, 2024-ben a 10.-k év volt, hogy a tábor minden nyaram fénypontja.
7 év táborozóként, 3.-k éve csoportvezetőként lépek be a tábor kapuin.
Csoportvezetőként próbálok mindenben segíteni, részt venni a programokban, szebbé tenni az ott töltött napokat, hogy a táborozó gyerekek is annyira izgatottan várják a következő tábort ahogy hazaérnek mint ahogy én vártam őket.
Hálás vagyok, hogy részese lehetek ennek a csodás közösségnek.

10 évesen vettem részt először a táborban, 18 éves koromtól pedig már csoportvezetőként igyekszem segíteni a tábor működését.
Rengeteg élményre és egy összetartó, remek csapatra tehettem szert a tábor révén. Csoportvezetőként a célom, hogy segíthessek a táborozni vágyó gyerekeknek olyan élményekre szert tenni, mint amilyeneket én is kaptam a tábor lévén a játékos, vicces, programokkal teli oldalától kezdve, a mély és őszinte lelki feltöltődésig.

Először táborozóként érkeztem, már a első nyáron tudtam, hogy rendszeresen vissza fogok járni. Emlékszem sosem unatkoztam mindig voltak izgalmas programok .Mindenki nagyon közvetlen és kedves ezért nem volt problémám a barátkozással. Mivel már táborozónak öreg vagyok ezért segítőként járok vissza, és azt szeretném ,hogy mások is ugyanolyan felejthetetlen élményeket szerezzenek amilyeneket én kaptam.

2007 óta része a tábor az életemnek pár alkalom kivétel minden évben részt vettem benne. Először táborozóként, majd segítő/ csoportvezetőként erősítem a csapatot.

„A világ minden sarkában, a fénynek kell kigyúlni.” Dombos Zala, hívó szava, közel negyed százada
fogadja, várja kis fényhordozóit, hogy lelkületükben, hitükben erősödve vigyék a lángot Somogyba, és szerte az országba. Ezt a szép feladatot, eszmét követve, évtizedek óta szolgálom a Szent Rita tábor fiataljait.”